ANNA LIGET - IFJUSÁGI TÁBOR A MÁTRA LÁBÁNÁL SZURDOKPÜSPÖKI

látogasson el a www.nyikom.hu Kalandturák


Fekete rigó a ligetben

 

  A fenyves erdő szelíden susog a júliusi meleg nyárban. A történelemről mesél az idegennek ki látogatóba érkezik a szurdokba. Jó magam gyalog jöttem, mert az adott szavam kötelezett. A barátaim vártak. A Barátság mára nagy kincsé vált. A jó szervezés hiánycikk a kis hazánkba. Az autóbuszok nem akkor járnak, amikor a turista világot akar látni. Oldja meg ahogy akarja. Megoldottam!

   Az ország útja hullámzott a lábam alatt. A tegnapi esőből felhők születtek, társként mellém szegődtek. A szél előkerült a sufnijából és boldogan játszott az aranyos kalászokkal. Minden porcikámban éreztem az élet lüktetését és varázsát. Parádés produkciót adtak elő a gomolygó felhők. Hófehérek voltak a kék színű égi kupolán. Fogócskáztak, bújócskáztak, hegytetőkön lecsücsültek. A bolondosabbja egész közel jött hozzám, szinte a kezem simogatására vágyott. Eszembe sem jutott, hogy mérgelődjek. Drága autók suhantak el mellettem. Sokan tudhatták, hogy a következő falu kicsit odább van…

   Érdekes gondolatok fogalmazódtak meg az őszülő fejemben. Ezeregy ok miatt dönthettem a gyaloglás mellett. Pl. lekéstem az autóbuszt, tíz forintom hiányzott a menetjegy árából, baj történt a családommal és a türelmetlenség hajt az utamon. Ebben a fene nagy demokráciában nem akadt egyetlen jótét lélek, aki a segítségemre lett volna. Megbámultak de nem láttak. Elmosódtam a suhanó tájban. Egy szürke folt a színek gazdag palettáján. A reggeli napfény a hátam mögül érkezett Pata irányából. Egyre jobban melegedett a levegő. Felhők árnyéka játszott a hegyek, dombok hátán. Minden pillanat ajándék volt a szemem világának. Rövid hajam kócolja az erősödő szél. Mögém lopakodik és tol maga előtt, hogy könnyebb legyen a járásom. Jókat kuncogok magamon. Akad itt energia bőven. Akár száz esztendőre is emelhetik a nyugdíjkorhatárt a politikus urak. Jól bírja magát a nincstelen nép.

   Határozottan lépegetek a szürke út mentén, a járművek nagyokat nyekkennek előttem. Az ügyesebbek meglelik a kátyúkat. A gazdaságunk is talált magának megfelelő gödröt, tengelytöréssel küszködik… Szerény személyem okosan gazdálkodik az erejével. Már sokkal kevesebb van előttem, mint mögöttem. Van elég időm a gondolataimat szelektálni. A rosszakat ott hagyom a bokrok alatt. Azok a bokros csomagok. Nem kell nekem mindenféle kacat. Suhannak a drága autók, hangjuk lassan szétfoszlik a tájban.

   Ott a megyét jelző tábla: Isten hozta Nógrád Megyébe! Ez szó szerint Igaz! Rengeteg szép „képet láttam.” Színek, formák, hangok. Érzem a fenyőfák gyanta illatát. Itt a szurdokban kellemes otthonra találtak. Nem szenvednek a melegtől a szél átjárja a tűleveleket.

Egy újabb kanyar mögül elő tűnik a települést jelző tábla: Szurdokpüspöki


Szurdokpüspöki

    A Zagyva völgyében található a Mátra délnyugati lábánál. A hegyek közül kilépő folyó völgye kiszélesedik. Ezen a helyen érinti meg egymást a Mátra nyúlványai és Cserhát szelíd lankái. Keletről a Muzsla, Nagy-Koncsúr, Kis-Koncsúr, Horka-tető, és Isten-fa-tető fákkal tarkított felszínén vonul a felhők árnyéka.  A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, mint oly sok településünk. A falut 1009-ben Szent István király adományozta az egri püspökségnek. Műemlék  jellegű templom 1764-69 között épült.

   A pincesoron zsúpfedelű présházak, a palóc építészet remekei. Hűvös ölükben érlelődnek a mátraaljai tüzes borok. A takaros, muskátli virágos portákon 2200 jótét lélek lakozik. A vándortól nem sajnálják a szót, szívesen mondják: jó napot! Kellemes fáradságot érezve lassan célba érek. Barnára mázolt kerítés mögött dalolnak a fekete rigók az ANNA-ligetben. Egy szívet dobogtató emelkedő után, beléphetek a kis kapun.( minden nagy kapu mellett, akad egy kis kapu) Sok népi bölcselet kapcsolódik a „kapukhoz.”

Muzsikál az erdő.

   A rendezvény sorozat kedves vendéget tartogat, ám ne szaladjunk előre. A találkozás pillanatáig még rengeteg a teendőnk. Két Alkotókör hozta el az alkotásait. A Természet iránti tisztelet sugárzik a képekből, fa-faragásokból, fotókból. Csapó Lajos az Alkotótábor művészeti vezetője. Sokadik kiállítást rendezi, tapasztalatok akadnak bőven. Kontra Marika sereg-pörög és az autóban ott a kölcsönzött trófea. A muflon oldalán egy-egy őzbak szépen gyöngyözött agancsa. Vadkan félelmetes agyarai már nem támadnak kutyákra. Szemet-lelket gyönyörködtető a főfal. Gondolatokra építjük a terem jobb, majd bal oldalát. Középen trónolnak a csodálatos faragások. Az egészet gyanta illatú ágak koszorúzzák. A kép állványokat tölgyfa ágak simogatják. Kis csapatunk összhangban serénykedik, végső formáját nyeri a tárlat. Az Alkotók neve is gazdájukra talál. Seprű libben jobbra-balra a rossz gondolatokat kiseperjük az ajtón. Ami rajtunk múlott megtettük. Az Athéné Alkotó Kör és a szigethalmiak a szívüket tárták a közönség elé.

   Esőcseppen csöpp-csöpp, csepp-csepp. Villámok nem cikáznak, égnek hangja nem dörög. A hatalmas terem érdeklődőkkel telik és száll a múlt századok zenéje az ANNA-ligetben. Az arcokon mosoly és érdeklődés a programok iránt. Tapsolnak a kezek, csattannak a tenyerek. Ünnepel az Ember lelke a Természettel közösen.  Lassan a Nap nyugovóra tér, bíborban, aranyban, vörösen izzó ragyogásban. Szivárvány ívelt az égen. Ajándékot osztogat az Isten. Ünnep van. Muzsikál az erdő.

   Az ajtón belép Jókai Anna.

Szívem a torkomban dobog. Jaj milyen rég vágyom ezt a találkozást. Csak össze ne törje az a csodálatos képet, amelyet róla alkottam az idők folyamán…

Az előttem lévő széken helyet foglal.

-         Nagyon örülünk, hogy itt van!- mondom, és gyöngéden megérintem a vállát. Az érintésre nem rezzen össze. Felém fordul és már hallom is a kellemes hangját.

-         Mondja, kedves Anna melyik képet vinné, ha lehetne?- bátorodom föl a beszélgetésre.

-         Azt az apró fényt, ami ott van baloldalt. Szeretem a sejtelmes, gondolkodtató képeket. Akad egy másik kedves alkotás is. A szarvas bal oldalán. Őszi színek, fények.

-         Valóban tartalmas a kép, melegséget sugároz felénk.- majd folytatom a beszélgetés, hiszen Anna nem fordult előre. Jelzi, hogy érdekli, amit mondok.

-         Két Alkotó Kör munkájából jött létre a kiállításunk.-

-         Úgy látom, alapos késésben vagyunk. Nem ezt írták a tájékoztató füzetbe.- Anna hangjából kicsi panaszt érzek. Tudom, hogy reggel szeret írni, pihentek a gondolatok.

-         Nem baj. A sok programot nem lehet az időbe szorítani.- vigasztalom.

-         Ez igaz.- hangzik el a megadó válasz. A hangszerek szólalnak, övék a terem és kisurrannak a hangok az ajtón és az ablakokon. Muzsikál az erdő.

   Az eső ömlik, dobol a tölgyfa leveleken. Jókai Anna az időjárás miatt nem a szabadtéri színpadon tartja meg a közönség találkozóját. A kiállító terem méltó környezetet ad a szép, tiszta szavaknak. Örül a lelkünk, hogy a „mi Vendégünk” az Írónő. Áldjuk az esőt, ami oly szeretettel össze mosta az embereket. Nincs egy talpalatnyi hely. A figyelem Jókai Annára szegeződik az ANNA-ligetben. Magával ragad a hang, a szó és a gondolat. Boldog vagyok, hogy személyesen hallhatom ezt a csodálatos asszonyt. Nem törte össze azt a képet, amelyet magamban hordozok. A tisztelet és szeretet sugárzik oda-vissza. Együtt működik a közönség az előadóval. Tapsok és jó ízű nevetések csapongnak a falak között. Az emberek reagálnak, magukba engedik a kedves hangot. Jókai Anna az Igazságát adja. Sokak Igazságát. Az utolsó mondatát tapssal és mosollyal köszöni meg a hallgatóság.

   A hölgy végig állta a mondandóját, és csak a dedikáláshoz ült le. Köszönjük ezt a nemes gesztust. A szívem a torkomban dobogott, amint a soromra várakoztam. Ajándékot hoztam Annának.

- Kedves Anna, fogadja szeretettel a virág fotómat. Egy szál fekete kökörcsin a Mátrából. Védett virág.-

- Köszönöm. Ez gyönyörű. Tudja van otthon, hatalmas könyvespolcom oda fogom tenni.

- Abban biztos vagyok, hogy a könyvek ölelésében él. Kérem, hogy dedikálja ezt a könyvet. Tűzpróba a címe. A Szigethalmiak Antológiája. Az Ő festményeik is itt láthatók. Az Alkotótáborban dedikálták ezt a példányt. Garantálom, hogy jó társaságba kerül.- magyarázom az udvariatlanságnak tűnő ötletem. Jókai Anna nem utasít vissza. „Belép” a költők, írók, festők társaságába. Köszönöm.

   Nagyon későre jár az idő. Az esőzuhog és zenét rögtönöz a tölgyfa leveleken. Annát ismét visszakapja a párja. Fölsegíti a kabátkát, és látom az apró mozdulatokból áradó szeretetet. Fáradtan ülnek be az autóba és az éjszaka sötét oltalmában hazaindulnak. Várja őket az otthonuk és a szép álom, amely visszaröpíti őket az ANNA-ligetbe, ahol Muzsikál az erdő.











Weblap látogatottság számláló:

Mai: 67
Tegnapi: 35
Heti: 67
Havi: 1 133
Össz.: 183 454

Látogatottság növelés
Oldal: MÜVÉSZBEJÁRÓ 2
ANNA LIGET - IFJUSÁGI TÁBOR A MÁTRA LÁBÁNÁL SZURDOKPÜSPÖKI - © 2008 - 2017 - annaliget.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: anna.tábor - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »